2010. április 3., szombat

Halandó a Prog.hu-n

A következőkben szeretnék néhány szót közzé tenni a sokak által ismert, de kevesebbek által elismert prog.hu oldalról.
Álljon itt rögtön a mentegetőzős rész! Cikkemmel nem szeretném bolygatni a világbékét és beletaposni senki lelkébe. Pozitív tapasztalataim is vannak az oldallal kapcsolatban, melyeket szintén megosztok itt, de lássuk be, hiába három apró jóság, ha egy rossz az életkedvünk is elveszi!
A hetekben volt szerencsém egy olyan programozási problémába ütközni ’C# karakterkódolás’ témakörben, amivel nem nagyon tudtam mit kezdeni. Ekkor már sokadszorra merült fel bennem a kérdés, vajon lenne-e értelme problémámra a prog.hu Tudástár rovatában választ keresnem.
Már eleve görcsben állt a gyomrom, hisz’ alapjáraton sincs jó véleményem arról az embercsoportról, aki magát programozónak hazudja és internetes fórumokon tetszeleg [erről később tán még írok egy cikket], és bizony nem sok jót hallottam eddig a Tudástár felhasználói által mutatott magatartásról. Mégis regisztráltam magam.
Problémámat természetesen nem egyből osztottam meg a többiekkel. Kerestem itt, kerestem ott… megvolt a Google, megvolt a Wiki, élőszóban is érdeklődtem programozóktól, sőt átnyálaztam a már meglévő Tudástártémákat is. Senki sem tudott megfelelő választ adni, így joggal gondolhattam, kérdésemnek helye van a nagyok között. Tévedtem.
Problémámat megfogalmaztam [a gyomorgörcs és a rémtörténetek miatt kínos pontossággal] és vártam a válaszokat. Ahogy előre sejtettem első körben kaptam két olyan linket [az egyikre magam is ráleltem korábban], amivel semmit sem tudtam kezdeni és igazából a téma távoli rokonságán kívül köze sem volt az én problémámhoz. Nem adtam fel a reményt…
Közben gondoltam, hogy jobban megismerkedem ezzel az egész rendszerrel. Az általam nyitott téma 50 pontra lett taksálva, ami - ha jól vettem ki - azt jelenti, hogy az ötletelők közül majd kiválasztok egyet, aki a számomra megoldást hozó választ adta és ő megkapja ezt a pontmennyiséget. A pontok alapján előrébb lép a ranglétrán [ami alapján valaki húdejanivá válhat], és az adatlapján témánként is rangot kap… Így volt szerencsém ’szakértő’-kkel, ’professzionális’ túdású emberkékkel és ’mester’ekkel találkozni. Már itt gondoltam, hogy bár maga az ötlet jó és elismerem, az egyes rangok elérése tényleges szakmai tudást, sőt tán szakbarbarizmust is igényel, inkább hasonlít egy sánta RPG-re a dolog, mint szakmai fórumra. Idővel az is tiszta lett előttem, hogy létezik az úgynevezett ’pontvadász’ faj, ami a ’szakértői pont’ok gyűjtésére született meg. A prog.hu kemperei.
Közben volt szerencsém újabb hozzászólásokat olvasni a problémámra, ami némi reménnyel kecsegtetett, de a kapott kód átnyálazása után hamar rájöttem, a link tartalma azt a részt boncolgatta, ami nekem is meg volt oldva. Ez pedig már a témanyitó hozzászólásomban kiderült, ha valaki olvasta. Nem sokkal később azonban megkaptam végre a szinte megoldó hozzászólást. Összességében alig egy hét alatt történt az egész, így gyorsnak is mondhatjuk a procedúrát. Ezért megint csak elismerésem az oldalnak. De hangsúlyozom, csak elsőre tűnt megoldásnak. Mivel azonban egy darabig nem tudtam a saját gépem közelébe kerülni és folytatni a fejlesztést, unaloműzőként gondoltam én is segítek valamiben a Tudástár tagjainak, ha tudok. Hisz összességében mintha pozitív érzésem lett volna a dolgokkal kapcsolatban… és ugye jótett helyébe jót várj!
Megnéztem hát egy számomra testhezállónak tűnő problémát... Sok megoldási kísérlettel találkoztam. Ötletekkel, amik akár jók is lehettek volna, de a sok tipp annyira egybefolyt már, hogy átláthatatlanná vált. Így bátorkodtam a magam egyszerűségében a lehető legrövidebb, legátláthatóbb kódot mellékelni, ami a kérdező problémájára gyógyír lehet. De hogy is mertem hasonlót tenni?! Tettem vért követelt. Bebizonyították, hogy az amúgy működő, de egy hibás sort tartalmazó programkódom maga az Antikrisztus. Kislányokat fal fel reggelire és Gonoszan néz mindenkire, aki nem szereti a Barátok köztöt! Azon a ponton sokalltam be, mikor már nem az volt a lényeg az egyik hozzászóló szemében, hogy a kérdező problémáját megoldja, hanem hogy engem alázatra neveljen:
Az rendben van, hogy elismerted, hogy logikailag hibás, de azt akarom, hogy azt is elismerd, hogy nem is fog működni! - mondta nekem a kedves kommentelő, miután én azt a megállapítást tettem, hogy legnagyobb sajnálatomra elhelyeztem egy logikailag hibás sort a programban, melyet kérem ne vegyenek figyelembe.
Másnap, mikor úgy éreztem már nem fogom magam feleslegesen idegesíteni az emberi hülyeség, együttműködni képtelenség és önzés bugyrai miatt, ismét beírtam az oldal címét a böngészőm címsorába. Hiába. Egy napon keresztül nem tudtam megnyitni a portált. Következő nap, mikor végre sikerült, nem láttam nyomát a saját hozzászólásaimnak – leszámítva a témanyitó problémaleírásomat – és a másik témában lévő hozzászólásoknak sem attól a ponttól, hogy én oda írtam volna. Hiába kerestem cikket, információt a tegnapi leállásról, semmit sem találtam.
Ekkor úgy döntöttem, hogy elegem van a tisztes közösségből, s elkezdtem nyomozni a regisztrációm törlésének lehetősége után. Mint mindenhol, ahol a biztonság ábrándja a legfontosabb, itt sem találtam a profilom egyszerű törlésére szolgáló néhány lépéses megoldást. Írtam hát egy belső üzenetet a moderator nevű felhasználónak [hasonló instrukciókat adott a GY.I.K. e-mail-cím megváltoztatása esetére], melyben leírtam, hogy nem tartok többé igényt a fiókomra.
Ezt a belső levelet csütörtökön 11:49-kor küldtem és még ma is olvasatlan. Ez például egy e-mail-cím változása esetén úgy gondolom alig megbocsátható késlekedés lenne. Minden esetre azóta kipróbáltam emlékezetem alapján azt a tanácsot, amit megoldásnak hittem. Nem volt jó… Azóta véletlenül megoldottam a saját gondom. Három kattintás kellett csupán. [Ebből az első ment rossz helyre és jött is a felismerés.] Beállítási problémám volt, ami senkinek nem jutott eszébe.

Összefoglalva a dolgokat nem történt semmi azon kívül, hogy rá kellett jönnöm, ha valaki annyira bízik magában, hogy professzionálisnak tekinti magát egy szakmában, az hajlamos az önhittség és a bunkóság csapdájába esni. Kellemes tapasztalataim vannak a prog.hu-val kapcsolatban, ami a cikkeket és a szerkesztőség szakmai hozzáértését illeti. Szintén pozitív a Tudástár gondolata és rendszere, melyben kérdésemre pillanatok alatt válasz érkezett. Negatív tapasztalataim vannak a profilom törtlése ügyében, az egynapos leállás és a hiányzó üzenetek miatt, de leginkább a Tudástár közönségével, mentalitásával kapcsolatban. Nem a prog.hu-val van a baj! A gondolata jó, léte hasznos… csak megint azok a fránya emberek… vagy hívjuk őket felhasználónak?...
Sosem értettem miért jó, ha ’programozó’ként levetkőzzük emberi mivoltunkat és a saját igazunk szajkózását, szórakozásunkat emeljük minden méltányossági, együttélési, vagy erkölcsi szabály fölé. Miért jó egy ’programozónak’, ha feltör egy MSN-t? Miért jó, ha információkat másít meg valaki profilján egy közösségi oldalon? Miért jó, ha mások segítése helyett mások eltiprását választjuk, holott egyik sem igényel nagyobb erőfeszítést a másiknál? Miért jó, ha a segítség és az együttműködés áldozatul esik az önfényezésnek, az egoizmusnak és a pontvadászatnak… Konklúzió: Újabb miért a Miértek világába…

2 megjegyzés:

  1. Kedves Öcsém!

    A tapasztalatod nem egyedi! Bár nagyon sajnálom, hogy át kellett éld, sokan vannak, akik valós életükben elnyomatnak, és itt a virualitás leple mögött élhetik ki destruktív hajlamaikat. A lehető legjobb módot, hogy ezeket hárítsd, már ismered...KÖZÖNY! ;)
    Nálunk, ha nem sértek meg senkit a megfogalmazással, a Linuxos világban sokan vannak, akik direkt arra vadásznak, hogy hogyan offoljanak le valakit, mert az nem elég jó...Ezeket rövid távon moderálja a moderátor, hosszabb távon elküldjük őket a jódesbe, azzal a körítéssel, hogy inkább rakjanak vissza egy windózt...az való nekik! :D

    És engedd meg, hogy figyelmedbe ajánljam saját blogom: kiirda.blogspot.com. Olvasd el a 2. bejegyzést alulról...ha már a miértek kerültek szóba...;)

    Cefi

    VálaszTörlés
  2. Ha a magyarságtudatról és a forradalmakról írt cikkedre gondoltál, elolvastam.
    Annak ellenére, hogy magam egy egészen más emberiségképet vizionálok egy egészséges világban (hisz' anarchista szeretnék lenni - Szabadság, EgyenRANGÚSÁG, Testvériség - nem csak egy nemzeten belül), azt kell hogy monjam teljes mértékben igazat kell adjak a nagy egész tekintetében. Nagyon tetszett a bejegyzés, ami azt illeti, jó kis téma lehetne ez egyszer egy beszélgetéskor... Igencsak gondolatébresztő.

    Visszaugorva kicsit ide... Tudom, hogy a közöny jó pajzs, sőt fegyver is ilyen helyzetekben, de sosem tudtam igazán alkalmazni. Valahogy mindig fájt ilyenkor, hogy én is ebbe - az emberi - fajba tartozom. 8) 8(

    VálaszTörlés